Süllő férgekkel. Rapala Jointed J11GFR
Balatoni süllőzés IX. És hogy hogyan kerül ide a pergetés? Nem véletlenül: a balatoni süllőpergetés nem a nyílt víz eredményes módszere… Kezdjük mindjárt az eltérésekkel, illetve fordítva: azzal, amikor a süllő férgekkel partközeli mivolta ellenére sem különbözik érdemben a nyílt vizes részektől. Ilyen helyzetben a nyílt vízen eredménnyel alkalmazott módszereket és végszerelékeket ajánlott használni.
Tipikusan ilyen eset, ha egy hajókikötőről horgászunk befelé a mederbe különösen, ha ezt az északi parton tesszük. Nyomban megváltozik azonban a helyzet, ha a nyílt víz egyenletes, akadó- és hínármentes medre helyett a parthoz közeli horgászhely változatos, torzsás, köves, sziklás, illetve hínárral többé-kevésbé benőtt. Ilyen helyeken kínszenvedéssé válhat, ha a nyílt vízen megszokott, ott jól bevált módszereket és végszerelékeket erőltetjük, pedig - bizonyos időszakokban - süllő e hínáros-nádtorzsás parti helyeken is van bőven!
Hasonlóképp kínlódás a nyílt víz találomra választott és szinte bizonyosan unalmasan egyenletes aljzatú részén a sportos pergetést erőltetni: ezzel esélyünk a sikerre elenyésző, ugyanakkor a partközeli részeken és a kevés nyílt vízi akadón, marások vonalán a pergetés is eredménnyel használható módszer.
Pergetés a nyílt víz akadóin, törésein Induljunk a nyílt víz felől kifelé! Ilyen irányból az első, amivel foglalkoznunk kell eneaz a nyílt vízi pergetés. A süllő férgekkel vízen éjjel felszínen, vízközt vagy a fenék közelében pergetve fogott süllőket nyugodtan a legendák világába tehetjük.
De a fenék közelében bevontatható tviszterekkel is süllő férgekkel a tapasztalatok: többször próbáltunk remek süllőjáráskor különféle plasztik férgekkel halat fogni, de míg a fenekező felszerelés halcsaliját szinte folyamatosan húzták, a mellette vezetett tviszterre ütés sem volt.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Balatonon nem érdemes süllőre pergetni, sőt… azonban behatároltak a lehetőségek. Ilyeneket többnyire inkább a déli part mentén találhatunk, ezért az egyenetlen mederrészek tviszteres horgászata is inkább a déli parthoz kötődő lehetőség, azonban északi part mentén található akadókon és kevés számú sziklás mederszakaszon is alkalmazhatjuk.
Kétfajta bevonatatási technika vált be. Az egyik süllő férgekkel fenéken vagy annak közvetlen közelében folyamatos vontatással, időnként megállítva húzott tviszter vagy plasztikhal. Ennél a módszernél grammos fejekkel lehet folyamatosan fenéken, illetve annak közelében tartani a csalit. Ilyenkor nem hogy hátrány, hanem szinte követelmény, hogy a műcsali túrja az aljzatot - bármilyen furcsának tűnik, sokszor csak ez az, ami sikert hoz.
A másik technika a klasszikus, fűrészfoghoz hasonló vezetés, ennél a csalit cm-t elemeljük a fenéktől, majd lassan, feszes zsinórral engedjük vissza az aljzatra. Kísérletezni itt is érdemes, azonban ezek a színek szinte mindig fogósak. Bizonyos helyeken és adott időszakban nagy mennyiségű süllő is összeállhat, ekkor van igazán létjogosultsága a kísérletezésnek.
A déli part mentén ebben a sávban általában igen sekély, esetleg enyhe lankákkal tarkított homokos aljzatú részeket találunk - ez nem igazi süllős pálya. Miért álmodnak a fehér paraziták úgy az északi part mentén!
Itt sincs már a mederben megtapasztalható vízmélység, annál jóval sekélyebb a víz 1,8 mennek ellenére az itteni parti zónában nyár elejétől késő őszig gyakran megtalálható a süllő… sőt, vannak időszakok, amikor eredményesebbek vagyunk itt, mintha több száz méterre beevezve, bemotorozva a nyílt vizet erőltetnénk.
Ezeken a részeken a klasszikus nyílt vízi módszerek alkalmazhatóak, de csak akkor, ha a meder nem túl akadós, és ha egy-egy száltól eltekintve nincs hínár. Ilyen helyet viszont keveset találunk, már ha valóban a parti zónában járunk… Az akadót itt elsősorban az egykori - sokkal nagyobb süllő férgekkel - nádas maradványai, torzsái képviselik, amiknek üledékből kiálló részeit vándorkagyló borítja. Mivel ezek a részek emiatt jó természetes haltartók, nem is nagyon iszaposodnak el, főleg, ha a békéshalra pályázók is etetik a sávot.
Emellett - a terület szélnek való kitettségétől is függően - kisebb-nagyobb hínárosok uralják az északi part sekélyebb, fénnyel már fenékig átjárt részeit. Ezek is kiváló haltartók, ugyanakkor mint akadók a horgászatot nehezítik. Könnyen belátható - és a tapasztalat is ezt igazolja - hogy ilyen körülmények között a nyílt vízen jól bevált páternoszteres szerelék nemigen működik, és ez akkor is igaz, ha az akadós hely miatt egyetlen horoggal szereljük.
A kapáskor a végszerelékkel meginduló süllő egészen rövid távon is jó eséllyel belehúzza valamibe a súlyt a súlyig vezető zsinórnál süllő férgekkel férgekkel, és az ellenállást megérezve nyomban ott is hagyja a gyanús falatot.
Úszónak itt is - akárcsak a nyílt vízen bél parazita gyógyszerei a hosszú, karcsú típusok válnak be: hiába, az áramlás és a hullámzás a süllő férgekkel férgekkel zónában is jellemző, az úszónak ilyen körülmények között kell jól működnie.
Az eresztékállítás és a dobótáv-igény kellő távolság kell ahhoz, hogy csónakból a behozós kapásokat kezelni tudjuk! Sokat nyeletni ilyen helyen tehát nem lehet, azaz ezt megpróbálni sem ajánlatos. Az igen kis hím példányokat egészben is kínálhatjuk nem ritka, hogy a kis egész hal eredményesebb.
Milyen étel öl meg férgeket a különböző módon kialakított haldarabok, filék is jók, de a kis méret ezeknél is fontos.
- Paraziták veszélyesek az emberre
- A pergetés célhalai II.-A süllő - Horgász-Zóna Horgászmagazin
- Írás - Balatoni süllőzés IX. - Pergetés; süllőzés partközelben - Haldorádó horgász áruház
- Stizostedion lucioperca és Stizostedion volgense Legkisebb kifogható méret: 40 cm Süllő Stizostedion lucioperca Kősüllő Stizostedion volgense A süllő Európában honos, megtalálható Nagy Britanniától egészen Oroszország közepéig.
A csalizásnál abból kell kiindulnunk, hogy egy már zsákmánynak is kívánatos, kiló körüli süllő a csalétek felvételének mozdulatával szájában teljes egészében el is tüntesse azt, így a horog a szinte azonnali bevágással is jó eséllyel megakadhasson. Az ilyen hatékony bevágáshoz különösen parti horgászat esetén illetve nagyobb távolságra dobott szerelék esetén csónakból is előnyös, ha botunk hosszú 3 m-es vagy hosszabb és nem túl lágy, hiszen ilyenkor gyakran a száj csontos részébe kell behúznunk a horgot.
Az akadók, a hínár miatt érdemes az úszózáshoz még éppen elfogadható legvastagabb zsinórt használni, azaz partközeli horgászatnál inkább a as netán as zsinórokat válasszuk: a nyílt vízen kényelmesen megfelelő es nem biztosítja azt a tartalékot, amire itt időnként szükség lenne. A megfelelően kialakított úszós szereléken egyértelmű, dinamikus kapást észleve ne habozzunk a bevágással! Az - általában - oldalazva elmerülő úszót látva haladéktalanul feszítsük meg az esetleg hasas zsinórunkat, és ha a kapást követő másodpercen belül nem látjuk jelét, hogy a hal otthagyta csalinkat, akasszunk!
Villantó Magazin -
Sajnos, nem ritka, hogy otthagyta, csak nem látjuk ennek jelét… ha a hínárban megakadó végszerelék ellenállása miatt gyanút fogott zsákmányjelöltünk, sokszor hiába ereszti el a csalit, az oldalra elhúzott úszó a hínár miatt nem bukkan fel újra.
A víz alá húzva egy helyben álló világítópatron az esetek többségében ilyen történésekről tudósít… Ilyen esetben ne keseredjünk, el, a rabló előttünk keresgél, dobjunk újra!
Előfordul, hogy a beálló úszót nyomban el is húzza… A jól időzítettnek tűnő, dinamikus kapásba beavatkozó bevágásunk sem ül mindig, erre lélekben érdemes előre felkészülni. A számos - lehetséges - ok közül tán a leggyakoribb, legfontosabb, hogy nem csak a kívánt méretű süllők csapnak le a csalira, hanem más halak is, amelyek egy részének kicsi a szája ahhoz, hogy nyeletés nélkül komolyabb esélyünk legyen megakasztani őket. Kárpótolhat minket, hogy - ha jó időszakban próbálkozunk vele - az északi oldal parti zónájában éjjel időegység alatt jóval több kapásunk lesz, mint nyílt vízen.
Ami a fenekező módszereket illeti, a fent már jelzett egyedüli hatékony megoldásként ide az egyhorgos, csúszó súlyos végszerelék ajánlható. Ez lehet a végletig leegyszerűsített is csúszó gömb- vagy cseppólom, forgókapocs, előkeazonban az fontos, hogy a főzsinór valóban könnyen átcsússzon a súly fülén, furatán.
Mivel a parti zónában általában csekély a vízmélység, már egy közepes dobással is igen kis szögben fog állni zsinórunk, a súlyhoz közeli része könnyen leérhet az aljzatra - különösen, süllő férgekkel azon süllő férgekkel tömbök formájában vannak jelen az egykor nádas torzsa-maradványai. A vándorkagyló nem viccel!
Ehelyett itt inkább a főzsinórt kissé az aljzat fölé süllő férgekkel - úszó résszel kombinált - súlyok alkalmazása ajánlható. Az ilyen súlyok kevésbé hajlamosak elakadni is, míg egy egyszerű gömb- vagy cseppólom könnyen beszorulhat a kagylós torzsák réseibe. A főzsinórt az aljzattól kissé eltartó súllyal javíthatunk az arányon kevesebb lesz könyvparaziták mint bevágáskor elnyírt gyógymód a hálószobák parazitáira miatt vesztett hal, kevesebb lesz a bevágáskor leakadó szerelékám ha nem kell kifejezetten nagyot dobni és nincs kezelhetetlenül nagy szél vagy áramlás, akkor mindenképpen az úszós módszer ajánlott!
Pergetés a parti zónában Az északi part mentén nem ritka hínárosok szegélyén, illetve a nem felszínig nyúló hínármezők fölött éjjel érdemes wobblerekkel próbálkozni. A siker nem garantált, de egyes időszakokban kellemes meglepetésben lehet részünk. A balatoni süllőzés e válfaja a déli parton is űzhető, itt wobblerrel éjszaka azokat a részeket kell keresni, ahol a mély víz közel húzódik a partvonalhoz, illetve ahol a partról is elérhető akadó - e partszakaszok ismerete azonban féltve őrzött kincs.
Az eredményes helyeken itt sincs a part közvetlen közelében mély víz, cm-es mélység bőven elegendő.
Régi idők orsói 2. rész – Tokoz Roen II
A műcsalit igyekezzünk minél lassabban, esetleg rövid megállításokkal tarkítva vezetni. Nádszegélyek Néha maga a nádszegély is ad süllőt az ott próbálkozó horgásznak, de a pálya speciális, nem kifejezetten süllőzőknek való. Pergetni elsősorban ott érdemes, ahol a nádfal és a hínármező ha van… között növénymentes sávot találunk, itt a hagyományos wobblerezés vezet néha eredményre.
